A művészet – hatalom és pompa, mint szépség, mit vagyon csak adni tud. Az elkerülhetetlen órát várja egyként, és feláldozzuk az egész világ fölött e művet, hogy elterjessze s megtartsa a szépet… Az álomtól is csömörlött a szívem, kéréssel sorsomat nem zaklatom. menedéket keresek lelkem völgyében, hol megnyugszom s az illúziók feketesége nem ránt magához lidérces szavakkal, mely szálló lelkem fizetőeszköze. Az igazság alvó tehetetlensége magunkért nem ébreszt fel…